regio UE GR MDRAP Tasnad fonduri_ue
Search

Természeti erőforrások

A domborzati-táji erőforrások az alacsony dombok jellegzetes alakja révén vannak jelen, a legmagasabb domb 200 m. Következésképpen a kistérség középső és dél-keleti részén lombhullató erdőkkel borított dombos vidék van, amely a síksággal való találkozásnál ér véget egy meredek hegyfallal, amely a tájjal kontrasztos főleg Tasnád város területén, a termálvizes létesítmények, de Szilágypér város közvetlen közelében is, kettős kihasználtsággal, tehát szőlészeti táj is.

Az éghajlati és bioéghajlati erőforrások, jellegzetes alkotóelemeik révén a mérsékelt-kontinentális, alföldi éghajlatba sorolhatók be. Az éves átlaghőmérséklet 9,1°C és 10°C között van, az extrém hónapokban pedig, júniusban 20°C, januárban – 1,5°C és – 2,0°C között. A napsütés átlag időtartama meghaladja a 2.000 órát, az évi átlag borult idő pedig 5,5 tized, a csapadékmennyiség több éves átlaga pedig 700 mm.

Az általános bioéghajlati stressz jelzőszám (a tüdőben és bőrben felhalmozódott stressz jelzőszám eredményeként) évi átlaga 40 (a Román-alföldön lévő 60-65-tel és a Déli-Kárpátok Bucsecs-hegység Omu csúcsán, 2507 méteren lévő 130-cal szemben).

Ennek eredményeképpen, a márciusi, októberi hónap nyugtató hatású, április, november kiegyensúlyozott a bőrre ható stressz szempontjából, míg a december – februári időszak vérnyomásnövelő, a június – szeptemberi időszak pedig vérnyomáscsökkentő hatású.

Ami a tüdőre ható stresszt illeti, a november – márciusi időszak mérsékelten deszhidratratáló hatású; a május-szeptemberi időszak enyhén hidratáló, az októberi és áprilisi hónapok pedig kiegyensúlyozottak.

Ezek a jelzőszámok egy nyugtató, közömbös, kímélő, kevésbé agresszív tényezőkkel rendelkező bioéghajlatra jellemzőek, főleg az extrém évszakokban.

Következésképpen, az emberi szervezetnek nincs szüksége nagy erőfeszítésre ahhoz, hogy hozzászokjon az éghajlathoz. Ez az alföldi és alacsony dombsági bioéghajlat azoknak ajánlott, akik nem viselik el az éghajlati kontrasztokat és az éghajlati tényezők által okozott stresszt. Ez az ellenjavallatok nélküli bioéghajlat, jellemzően pihenésre való, a túlhajszolt egészséges embereknek is ajánlott. Az éghajlati kúra a hidrotermális kúrával együtt jár, és a szórakoztató turizmus mellett valósítható meg, a május-szeptemberi időszakban, a szabad levegőn, az erre a célra kialakított bázisokon pedig a teljes év folyamán.

Vizi erőforrások

A tasnádi kistérség az észak-déli részen terül el, a Nyugati-dombság és a Nyugati-síkság találkozásánál, ahol egy arőteljes tektonikus tevékenységgel összefüggésben jöttek létre a fürdőzés szempontjából, fizikai (termál) és hidrokémiai jellemzőinek köszönhetően nagyon értékes, mélyről feltörő termálvíz kialakulásának formái.

A termál- és gyógyvíz lelőhelyet egy 1978-ban végzett fúrás alkalmával fedezték fel 950 méternél mélyebben, és 600 méter vastag sugárban, a hegyalja és a magas síkság találkozásánál, mezozoikum korú mély struktúrákban, a Nyugati-síkság kéregszakadásain.
A lelőhely jellemzői sokféle felhasználási lehetőséget kínáltak.

A hasznos hozam nagyon nagy, 17 l/s = 60 m3/óra = több, mint 1400 m3 24 óra alatt (az éjszakai tárolás lehetőségével, a fürdő közművei és a medencék vizének cseréje érdekében). A lelőhelynek emelkedő-ertézi jellege van, fúrás folytán tör fel, négy atmoszféra nyomáson.

A felszíni víz 70°C-os hőmérséklétének szempontjából, hipertermális jellege van, tehát időre van szükség, amíg lehűl. Ez lehetővé teszi, hogy köztes módon hőhordózóként használják, a melegvíz szivattyúk segítségével.

A kémiai és mikrobiológiai szempontból megvizsgált termálvíz, az Országos Rehabilitációs, Fizikai Orvostani és Balneoklimatológiai Intézet 2007.01.04-i 47. Számú Vizsgálati Jelentésének megfelelően, külső kúráknál használható, az alábbi betegségek esetén:

  • Degeneratív reumatikus bántalmak
  • Izületközeli reumatikus bántalmak
  • Krónikus perifériás idegrendszeri betegségek
  • Krónikus nőgyógyászati betegségek (kivéve gyulladásos tünetek)
  • Poszt-traumatikus betegségek
  • Társult betegségek (szakmai, endokrin, anyagcsere betegségek)

A vizsgálati jelentés értelmezését követően, ásványvízről, bikarbonátos, klóros, nátriumos, hipertermális, hipotermális vízről van szó.

A teljes ásványosítás túlnyomórészt klórozott-szénsavasított-kénesített (az anionok uralkodásának szempontjából), nátriumos-kálciumos-magnéziumos az ammónium és a kálium jelenléte mellett.

A mesterséges tavak szétszórtan találhatóak több község területén, és a turizmus több kategóriája számára alkalmasak, például a szókakoztató hajós turizmus, a haltenyésztés számára, de vadászatra is (vizimadarak).

A Tasnádszántó községhez tartozó mesterséges tavak víztükre összesen 36,6 ha (amelyből az érkőrösi 23 ha); Szilágypér környékén számos kis tó található (Szarvadpele, Birtocut, Fornitaş, Cânepişte), amelyek összfelülete meghaladja a 4 hektárt; az érszakácsi Herestet-tó vagy a sződemeteri 1 hektáros Bocdarât-tó, mindegyik kedvező elhelyezkedésű és a táj szépsége különleges.

A növényi jellegű bioföldrajzi erőforrások elsősorban a kistérség dél-keleti részét uraló erdei tájhoz kötődnek, amely a tölgyre jellemző lombhullató fákból áll (kocsányos-tölgy, cserfa, nyárfa, hárs, sőt akác is a síkság határán). Ezen belül elkülönül néhány turisztikai felfrissülés funkciójú erdőrész Tasnád, Érszakácsi, Oláhcsaholy környényékén, a hétvégi turizmushoz, de egy lehetséges tájvédelmi erdőterület kialakításához is Hutapusztán, sok vadkörtefával (Pirrus piraster). A mesterséges tavak körül kifejlődött hidrofil növényzet jellegzetes kicsiny tájak kirajzolódásához járul hozzá.

A tölgyerdők gazdag állatvilága nagyon értékes vadászati erdészeti alapokba való tömörülésekhez vezet, ami hatással van a vadászati turizmusra. Ilyen, a vaddisznót (Sus scrofa scrofa) képviselő alapok vannak az érszakácsi, oláhcsaholyi erdészeti szektorokban, az őzet (Capreolus capreolus) képviselő alap Oláhcsaholyon, a szarvast (Cervut Elephus) és apróvadat, főleg nyulat (Lepus euopeus) képviselő alap szintén Érszakácsiban és Oláhcsaholyon. Szintén a pusztai erdőben (Érszakácsi község) van egy nagyon ritka faj, a vadmacska élőhelye.