regio UE GR MDRAP Tasnad fonduri_ue
Search

Antropikus turisztikai erőforrások

Ezek az erőforrások a változatosságuk, de a tudományos és turisztikai értékük révén is figyelemre méltóak. Tipológiai, szerkezeti és időrendbeli szempontból több kategória különböztethető meg:

Történelem előtti és ókori régészeti maradványok, amelyek jelenléte hosszú itt lakási időszakot igazol. Oláhcsaholy község területén középkori maradványokat fedtek fel: agyagtárgyakat a bronzkorszakból (84 darab bronztárgyat) a Fântâna Tătarului (Tatár-kútja) és Telek nevű helyeken, vaskori, római és római kor utáni korból (érméket) Orbău (Középorbó) és Cehăluţ (Magyarcsaholy) és Cehal (Oláhcsaholy) községekben (Fărăgoasa Erdő). A vidék jól ismert az előző ásatások idejéből. A számos ásatás alkalmával feltárt anyagok változatosak és hatásosak. Régészeti kutatást végeztek a vidéken, követve a felszínen található régészeti anyagok tömörülési területeit, annak reményében, hogy rátalálhatnak a település határövezetére. A tasnádi kőkorszakbeli település jól ismert a Starčevo-Criş típusú jelentős felfedezések miatt, a kőkorszakbeli település valószínűleg a legjelentősebb kőkorszakbeli település Románia észak-nyugati részén ezen az időrendi szinten.

muzeu

A feudalizmus előtti és feudalizmuskori régészeti maradványok gyakoribbak ezen a tájon. Érszakácsiban, Hutapusztán felfedeztek egy valószínűleg a feudalizmus előtti kori várhoz tartozó árkot, Oláhcsaholyban pedig egy föld alatti várról szóló legendát őriznek.

Jellegzetesek a vallásos létesítmények, ezek közül néhány a középkorban épült, mint a tasnádi református templom, amelyet a XV. század második felében építettek késő gótikus stílusban, majd többször felújították; a gótikus stílusban épült szilágypéri református templom, amely egy régebbi, XV. századi római-katolikus templom átvételéből származik, és amelynek lenyűgöző orgonája van; a római-katolikus templom (42 méteres tornyával, oltárával és faszobraival); a tasnádi ortodox templom, valamint az elsősorban a vidéki településeken, Oláhcsaholy, Érszakácsi és Tasnádszántó községekben gyakran előforduló (ortodox, református és római-katolikus) templomcsoportok.

A kulturális létesítmények közül kiemelkedik a Tasnádi Városi Múzeum, amelyik egy régi, a XVIII. század második feléből származó, barokk stílusú, utólag felújított nemesi székhelyen működik, amelyet történelmi emlékművé nyilvánítottak. Jelenleg a vidékre jellemző darabokból álló néprajzi gyűjteménynek és egy régészeti gyűjteménynek ad otthont. A múlt század első évtizedében épült Tasnádi Művelődési Ház eredetileg kaszinóként működött. Ide sorolhatóak még a vidéki környezetben lévő, stílusukkal és méretükkel hatást keltő udvarházak, amelyek közintézményekként működnek, mint a Polgármesteri Hivatal Érszakácsiban, vagy a néhány évszázados, jellegzetes stílusú erős házak és épületek, amelyek az elemi élőhely szervezési módja miatt is jelentősek.

A több százados fejlődésen átmenő vidéki települések és közösségek szintén az ezen övezetre jellemző vidéki civilizációs és kulturális összetétel révén különböztethetőek meg. Egyes településeken továbbra is él egyes jelképes mezőgazdasági tevékenységek jól őrzött hagyománya, amit a jellegzetes hagyományos feldolgozó felszerelések és berendezések tükröznek. Az ezekhez kapcsolódó, pontos időben és időszakban zajló hagyományos ünnepek is fémjelzik ezt. Ezen a téren kimagasló Szilágypér község, amelyet a szőlőtermesztés és a szőlővidék tesznek híressé, és főleg a nagyszámú borospincéje,amelyek közül vannak igen nagy méretűek is. Megfelelő környezet a borkóstolásokhoz, amelyeken nagyszámú turista vehet részt, annál is inkább, mivel a Bakator borfajta jól ismert illatáról és minőségéről. A szőlőtermesztéshez és a szőlő szedéséhez kapcsolódik a Szilágypérben, Magyarcsaholyban és Érszakácsiban minden év októberáben megrendezett "szüreti bál” hagyományos ünnepség.

A gyümölcstermesztés, főleg az Oláhcsaholyra és Sződemeterre jellemző szilvatermesztés, egy másik hagyományos tevékenységhez vezetett, azaz a pálinkafőzés az Oláhcsaholyon és Sződemeteren nagy számban megtalálható hagyományos szeszfőzdékben, amelyek a kistérségben szervezett turisztikai körökben nagyon rövid lejáratú rendeltetési hlyeket képezhetnek. A néprajzi-folklór rendezvények közül említésre méltó a magyar közösség ünnepe, a Tasnádszántón július utolsó vasárnapján megszervezett „Kirbály”, vagy a román táncok és az Oláhcsaholy községre jellemző helyi folklór.